Az első témánk az volt, hogy ki-miként indult el a műkörmös pályán, milyen nehézségei és örömök voltak a célok megvalósítása közben. Annyira szép, izgalmas, váratlan és olykor megkönnyező üzeneteket kommenteket olvastunk, hogy már ezért megérte elindítani ezt a rovatot. Azt külön jó volt olvasni, hogy sokakat a párja vagy családja maximálisan támogatta, és segített vagy csak ott állt mellette végig.
Több, mint negyven történetet olvastunk át és a legnehezebb feladat volt kiválasztani azokat, amelyeket megjelenítünk a cikkben, hogy inspirálhassatok másokat is! A kiválasztott sztorik nem jobbak, azoknál, amik most nem jelennek meg, de muszáj volt választanunk, az összes történet ITT olvasható. (Ha nem éred el az oldalt, akkor még nem vagy tag a közösségben ITT tudsz csatlakozni!) A heti témák kommentelőit közt mindig kisorsolunk egy ajándékot hétről-hétre, ezúttal Szilvási Nikitta nyert!
Dalma Fekete története:
Több végzettségem is van de egyikben sem szerettem volna dolgozni egy percet sem. Aztán egyszer megfogalmazódott bennem hogy nekem ez kell en ezzel szeretnek foglalkoznom, mert van kézügyességem, bárkivel elbeszélgetek és ez a munka bizony nem monoton. Két éve karácsonyi körmöt mentem csináltatni, és amikor beléptem a szalonba a körmösöm es a fodrász ott ültek beszélgettek épp mindketten szünetet tartottak és már mi volt díszítve az üzlet fantasztikus hangulat volt. Akkor döntöttem el hogy ilyen helyen ilyen hangulatban szeretnek bemenni dolgozni! Most fogok vizsgázni 15-én. Életem legjobb döntése volt!
Zsófia Pototzky története:
Gyerekkoromban rágtam a körmöm.. ha nekem, akkor valaki azt mondja, hogy ez lesz az életem, kiröhögtem volna! “Én 8 órában üljek és reszelgessek? Hagyjál már??" Van pár szakmám, de apukám mindig mondta, hogy EZ az a szakma, amivel foglalkoznom kéne, mert látja, hogy élvezem, boldoggá tesz. Támogatott, megelőlegezte az OKJ-s tandíjamat, majd mikor elkezdtem szeptemberben a képzést, rá két hétre sajnos itt hagyott bennünket.
Ha Ő nincs, én most nem vagyok körmös. Neki szeretnék bizonyítani! Nagyon szeretlek Apa!
Kovács Nóra története:
Körülbelül középiskolában kezdődött... vagy körmöt festettem vagy rajzoltam tanulás helyett. Anyu néha benyitott a szobába: "tanulsz?" Persze !! Az egyik osztálytársammal versenyeztünk kinek szebb a körme. Hát persze, hogy az enyém volt. Aztán huszonévesen gondoltam először, hogy érdekelne a szakma, de az akkori párom miatti anyagi helyzetem nem tette lehetővé. Így akkor csak álom volt. Majd pár évvel később, a jelenlegi páromnak említettem ezt az álmot és kaptam tőle egy csiszológépet. Egy jó kis proxxont születésnapomra a volt körmösömtől pedig egy minimál kezdő csomagot. Az egyik helyi neves körmös mellett kezdtem a pályafutást. Viszont nagyon hamar, néhány elméleti és gyakorlati óra után már nagyon magabiztosnak éreztem magam, így elkezdtem otthon mutyizni. 12 állandó vendég mellett kezdtem el az OKJ-t az ország legrosszabb iskolájánál. Viszont akkor a 6+2-es folyamatos munkarendem mellett nem volt lehetőségem heti kétszer Pestre járni, pedig nagyon szerettem volna Nálatok tanulni. Örültem annak is, hogy a főnököm heti egyszer ledolgozással vagy csúszóval elengedett suliba. 2017 januárban vizsgáztam és azon a nyáron elkezdtem továbbképzésekre járni. Hát bizony bőségesen van mit....
Nagyon élveztem, jó volt látni a fejlődést magamon. Akkor el is döntöttem, hogy teszek félre induló tőkét és belevágok a vállalkozásba. Majd decemberben porcsérüléssel műtöttek, akkor már biztos voltam benne, hogy nem megyek vissza gyárba dolgozni. Így a felépülés után tavaly márciusban alig 20 vendéggel belevágtam. Kb. 3 hónap után, jött az érzés, hogy abbahagyom. Nagyon sok volt abban a hónapban a variálás, lemondás, vagy csak úgy nem jöttek el. Illetve pár vendégnek minden kellett fél óra alatt szinte ingyen. De megráztam magam, az ilyeneket leépítettem és a hálás vendégekből táplálkoztam. Majd jött az őszi-téli verseny, amin 3. helyezést értem el. Nyilván nem egy olimpia, de ez nekem egy akkora elismerés volt, hogy két napig nem tértem magamhoz. Nyilván van árny oldala is a szakmának. Hétköznap semmire sincs idő, a továbbképzések rengeteg pénz és energia, de elmondhatom, hogy a munkám a hobbim. És örülök, hogy már jó kezekben vagyok Veletek. Két hét múlva újabb
továbbképzés. Ebben a szakmában nincs megállás, de az alázat és a szenvedély megvan hozzá, egyszóval imádom csinálni!
Knoblauh Diana története:
Nekem 16 éves korom óta van műkörmöm. Egyszerűen hihetetlen volt,hogy ez igaz, szép a körmöm hetekig.. Gyerekként körömrágós voltam, utáltam, ahogy kinéz, utáltam lakkozni, türelmetlen voltam ahhoz is,és minden olyanhoz,ami apró és lélegzetvisszafolyt figyelmet igényel. Kézügyességem sosem volt. Az se érdekelt, hogy a körmös hogy es mit csinál, csak kész és szép legyen. Majd 26 évesen majdnem tolószékben végeztem a gerincem miatt. Dolgozni viszont kellett,de mást,mint addig. A párom azt mondta: ha már úgyis megint a körmöshöz mész, kérdezd meg nem-e segítene neked, hogy te is ezt csináld. Mondom: én? Biztos nem! Életemben még ecsetet sem fogtam, és nem tudok 10percet sem ülni, nemhogy egész nap.
Majd a körmösöm mindenben segítve eligazított, és ahogy elindultam, hetekig keresgéltem, rátaláltam a BrillBirdre. A mai napig emlékszem az érzésre, ahogy fogadtak az Ó utcában, a félelemre, hogy ezt én biztos meg tudom-e csinálni. Már első nap hazafelé a vonaton a kapott tananyagot olvastam. Én voltam a stréber, állandóan hullafáradtan órákig utaztam a suliba, majd a nehéz nap után haza. Mindezt kisgyermek es munka mellett. Végigcsináltam. Mindenben a legjobb akartam lenni. OKJ-s bizonyítvány után még 3 hónapig nem mertem dolgozni vele, inkább gyakoroltam. Minden hónapra 3 képzést iktattam be, azóta is
tanfolyam függő vagyok, nem nyugszom bele, ha valami nem megy. Pár hónap alatt full tele lettem vendégekkel, egy olyan helyen,ahol az egy főre jutó körmösök száma 3, kis túlzással. Én lepődtem meg a legjobban.
Sokszor lehet nem is tudják, hogy az én bot kezem hova fejlődött a BB oktatók segítségével es azzal a végtelen türelemmel, amit adnak! ? MINDENT LEHET! KÖSZÖNÖM!
Kinga Paduraru története:
Körülbelül 10-11 éve anyukám járt egy tehetséges körmöshöz,aki ma már oktató a BrillBirdnél. Egy különleges alkalomra én is elmehettem hozzá csodás francia körmökért. Imádtam nézni minden ecsetvonását. Ott szerettem bele a porcelánba. Persze az én szüleim is elvárták,hogy főiskolára menjek és diplomázzak. Eltelt 10 év, és a fiam születése után 2 évvel a férjem támogatott,hogy elkezdhessem az OKJ-t és végre azt csináljam, amire mindig is vágytam. Az OKJ után álmodni se mertem volna, hogy nagyra becsült oktatóm szalonjában dolgozhatok és belekóstolhatok a versenyzés világába is. Lassan egy éve,hogy megvan a bizonyítványom. Sokat kell még tanulnom és fejlődnöm, de IMÁDOM A SZAKMÁM!
Gazdagné Farkas Mónika
Én úgy indultam el a műkörmös pályán, hogy kb. 10 éve jártam körmöshöz, és mindig is érdekelt minden mozzanat, amit velem csinált, aztán 2 éve karácsonyra kaptam egy UV lámpát beszereztem a hozzávalókat és megcsináltam a saját körmömet az ellesettek alapján, aztán a barátnőimét, anyukámét stb.
Folyamatosan körmös
videókat néztem és nézek, próbálok tanulni...az eredménnyel sosem voltam túlságosan elégedett, bár nagyon dicsértek..Lestem az iskolákat, de tudtam, hogy sem pénzünk, sem időm nincs egy ilyen OKJ- s képzésre, azért én nyitott szemmel jártam..
A kitartásom meghozta gyümölcsét, végre indult egy olyan tanfolyam, amit össze tudtam egyeztetni a munkahelyemmel, mert annyira fűtött a tudásszomj, a titkok megismerése.
Már csak az anyagiakkal volt gond, még aznap a férjem elé álltam és kiböktem, hogy indul végre nekem való képzés csak hát kellene pénz...a férjem erre elcsukló hangon közölte, hogy "Menj, csináld!! Van egy kis dugi pénzem és talán lesz is még..." Együtt sírtunk, még aznap leadtam a jelentkezésemet. Májusban fogok vizsgázni. Imádlak Titeket!
Katalin Dusnoki története:
20 éve végeztem el a sulit, de nem dolgoztam egy percig sem benne, csak tudtam, hogy ez nekem kell vmiért. Saját és a barátaim körmét csinálgattam. 2018-ban ev-t indítottam teljesen más indítatásból, és kollégáim, barátaim unszolására minden végzettségemet beletettem.
Mintha az univerzum erre a pillanatra várt volna, olyan gyorsasággal történtek velem az események, hogy a 20 év tingilangit szinte 1 évre leszűkítve az arcomba tolta. Hirtelen a környezetemben lett egy szalon ahol körmöst kerestek, párhuzamban megláttam egy újrakezdő tanfolyam hirdetést, lett lehetőségem egy ideiglenes bérkiegészítő munkára, ahol a keresetemet beleforgattam az üzletbe. Nulláról kezdtem tele izgalommal és félelemmel, de mindig volt aki fenékbe billentett, ha elbizonytalanodtam. Tanfolyamokra jártam, közben azért imádkoztam, hogy legalább annyi vendégem legyen, hogy a bérleti díjat kitudjam fizetni. Három helyen dolgoztam egyszerre, de mindenért hálás vagyok, mert ezekkel együtt vagyok teljesen önmagam.
Mindig is alkottam valamit, most is több dolgot csinálok egyszerre. Ez vagyok én, egy rendezett káosz, akit minden örültségében támogat a családja.
Gyöngyi Valentinyi-Gódor:
Érettségi után aranyművesként végeztem, de sajnos rá kellett jönnöm vidéken a meglévő ötvösök dolgoznak a mai napig. Miután sokat gondolkodtam mihez is kezdhetnék akkor felötlött a műkörmös szakma, mint lehetőség. Mindig is szerettem a saját körmeimet lakkozni, díszíteni. Belevágtam. Sajnos nem azon a helyen ahol biztos alapokat kaptam volna. Pár évig nem is dolgoztam a szakmában. Amikor újra leültem akkor a BrillBirdnél kezdtem el a tanfolyamaimat, amiért nagyon hálás vagyok, mert egyre biztosabb kézzel kezdtem el dolgozni.
Illetve még egy dolgot megemlítenék, amit nekem ad a szakma és a BrillBird, Kissné Szakály Krisztinával egy helyen tanultunk viszont nagyon messze lakunk egymástól. 18 év után együtt tanultunk újra a BrillBirdnél. Én ezt is köszönöm ennek a szakmának, hogy számomra egy régi barátot újra elérhető közelségbe hoz!
Csatlakozz a csoporthoz
ITT! (Fontos! A belépéshez szükséges válaszolni a két kérdésre, ami csatlakozáskor jelenik meg!)
